Miről is szól ez a blog?

Egy kis "rólunk" egy kis irodalom, egy kis képzőművészet és 69 fejezetnyi történet "Hanna ment Szingapúr" címmel arról a két évről, amit a lányom az United World College ösztöndíjával Ázsiában töltött.

A JOBB OLDALI SÁVBAN:

" BEMUTATKOZÁS ÉS ALKOTÁSOK" címszó alatt kedvedre válogathatsz!

Biztonsági öveket bekapcsolni!

Jó olvasást!

-------------------------------------------------------------------------------


2013. március 29.

H A N N A  M E N T  S Z I N G A P Ú R



41. FEJEZET



( a többi fejezetet, lefelé görgetve
találod meg )



Bali kontra Magyarország 
       Társadalomkritika
        (Szerző: Dreska Ildikó)


Forrás: Sebestény Anikó
              Kakasvér és virágszirom
              Egy év BALI szigetén


A könyv szerzője: Áldozati virágcsodák készítése közben.

..... Sosem vonzott igazán Ázsia. Talán mert annyira megközelíthetetlennek és távolinak tűnt számomra.  


De eltelt 8 hónap, hogy Hanna Szingapúrba került..... azt vettem észre, hogy jó ideje "rákaptam" Ázsia ízére. Ropogtatom, ízlelgetem, van ami emészthető, van amivel tudok és szeretnék azonosulni, van amivel nem. 
Mivel még nem jártam ott, ezért csak a könyvekből, internetről és a lányom képei, valamint elbeszélései alapján tudok róla írni. Azokról az érzésekről, képekről, illatokról, melyek egyre inkább alakot öltenek a gondolataimban és ami mindig formálódik és sosem kerek. Mert Ázsia annyira sokszínű, annyira változatos az itt élő emberek kultúrája és világa, hogy képtelenség lenne úgy összefoglalni azt, hogy a végére bármikor is pontot tehetnék.

.......és akkor mesélt a lányom Baliról, arról a helyről, ami teljesen elvarázsolta őt.
Beleszeretett, és azt hiszem ma már elmondhatom, hogy rajta keresztül én is.
Először csak Hanna fotóinak a hangulata fogott meg, de aztán egyre többet kutakodtam, foglalkoztam Balival.
Azt hiszem találtam valamit. Rábukkantam egy kincsre. 
Megtaláltam egy életformát, egy kultúrát, egyfajta gondolkodás módot, amit már régóta kerestem, és amiről azt hiszem : ez az-az ősi, természetes, zsigerekig hatoló tudás, ami még megmetheti a vesztébe zuhanó világot. Ez az ami eredendően jó.

Nyilván Balin sincs kolbászból a kerítés. ( Pld. drága és nem túl jó minőségű az orvosi ellátás, fizetősek a főiskolák és egyetemek.....de ehhez nem kell Balira menni, itt is pontosan ez a helyzet ).

Úgy érzem, Balin van (több okból is ) az elveszettnek hitt világ!


A könyv facebookos oldalának linkje:
https://www.facebook.com/aniko.sebesteny.5?fref=ts

A névnapomra kaptam Sebestény Anikó: Kakasvér és virágszirom-Egy év BALI szigetén c. könyvét. 
Azóta már Anikóval barátságot kötöttünk és megígértem neki, hogy írok a könyvéről.

Azért döntöttem így, mert ennek a csodaszép könyvnek minden sora és benne minden fotó egy hálás szívdobbanás Balinak címezve.
Anikó olyan őszinte szeretettel ír az itt töltött egy évről, hogy azt gondolom BALI népe büszke lehet arra, hogy egy magyar lány ilyen tisztelettel beszél róla.

" Az ember ismeretlen helyen jár, és az amit lát, akár a legapróbb részletekig érdekelheti, hiszen minden új: a virágoktól roskadozó bokrok, a kertek, az utca menti szentélyek, az útpadkára rakott kis virágáldozatok. Minden pillanat telis-tele van újdonsággal. Az ember érzékszervei felébrednek, az idő sűrűbb lesz....Ha a hazánkban egy ismert útszakaszon haladunk, lépteink már gépiesek, a látképet ismerjük, így figyelmünk kikapcsol, és csak az útszakasz végén kapcsolódunk be újra a világba. A környezetünk, mivel már nem figyelünk rá, ingerszegényebb lesz. Az idő hamar elmúlik, és unalmas is talán: kevesebb élmény bútorozza be perceinket-óráinkat, hiszen átmeneti téli álmokat alszunk a megszokott tevékenységeink, járdaszigeteink között.
- Ez az ami megváltozik, ha idegen tájra lépünk. Szendergő ingeréhségünk felébred, hallásunk, szaglásunk, tapintásunk sokkal kifinomultabb lesz. Belepottyanunk egy lüktető, színes, hangos, élménydús jelenbe, s ez élesen belevésődik az emlékezetbe, úgy, mint a szerelem első napjai."

Számos érdekes dologról írhatnék a könyvből idézve, de én mégis úgy döntöttem, hogy elmesélem Anikó írása alapján, mi az ami a legjobban megérintett és elgondolkodtatott az olvasáskor.

Idézek és hangosan gondolkodom. Leülünk beszélgetni: Bali és Magyarország (vagy akár Európa, esetleg a Nagyvilág mínusz Bali) Beszélgetünk. Egymásnak. Egymásról.



Kezdjünk neki:

Reinkarnáció és a "rosszat cselekszem":


(Bali):
" Ez a sziget az ideális hely arra, hogy az ember elinduljon egyes-egyedül, akár nő létére is, senki nem fogja bántani. És ez így is igaz. Balin ugyanis hisznek a reinkarnációban, a karma-phala-ban: hogyha rosszat cselekszel ebben az életben, az kihat a következő inkarnációdra."

" Az emberek nyomot hagynak egymáson és maguk körül, és erre Balin nálunknál jobban ügyelnek."


(Magyarország):

Közbiztonság van is, nincs is. De nézzük pozitívan a dolgokat, van számos helye a világnak, ahol sokkal rosszabb a helyzet. 
Reinkarnáció és mi van ha rosszat cselekszem: Én nem hiszem a reinkarnációt, hanem tudom! 
Hogy ki tart velem vagy ellenem ebben a véleményben, tényben, arról viszont nincs tudomásom.
De semmiképpen sem mondhatjuk el, hogy itt Magyarországon az emberek általánosan hinnének a reinkarnációba. Ami nem is gondolom, hogy óriási problémát jelentene, hiszen eleve más a kultúránk, vallásunk. ....az itteni életünknek nem szerves része a reinkarnációban való hit.
DE minket érdekel egyáltalán, vagy egy másodpercre is megérint  a gondolat : arról, hogy amit és ahogyan teszünk, az hol és hogyan csapódik le, kit és mit hogyan érint, és milyen felületes vagy maradandó nyomot hagy maga után?
Mert szerintem nem. Nem csak előrenézve, de pillanatnyi szinten sem foglalkoztatja ez a ma emberét. ( tisztelet a kivételnek, mert elvétve, de van ).
Ha a közömbösség étel lenne, mindenki túlsúlyosként élne ezen a földön.


Elfogadás:


(Bali):
" Ha bemész valakinek a boltjába, és jól vásárolsz, vagy kevésbé jól, az nem a te műved: az Istenek rendelték el aznapra. Ez olyan mint a földművelés. Az ember nem haragszik a napra, ha túlzottan süt, vagy az esőre, ha nem esik: ez esztelenség lenne. Ha jó a termés, az jó, ha nem, nem, ez mind az Istenektől függ, és így van ez az árusítással is: vannak szerencsésebb és kevésbé szerencsés napok."

(Magyarország): 
Az ember mindenkire haragszik, csak magára nem. Mindenben és mindenkiben keresi a nyomora okát. Szidja a napot, az esőt, a földeket, a szomszédját, az ismerősét...... Mérget kever saját italába, nagyokat nyelve mohón issza azt és minél többet iszik belőle, annál jobban elhatalmasodik rajta a gyűlölet, a düh.  (tisztelet a kivételnek, mert elvétve, de van )



Erkölcs:


(Bali):
" ....Hogy nálunk Európában fiúk-lányok együtt járnak anélkül, hogy házasodni szeretnének.
- Más szokásaitok vannak-mondta.
- Bizony - mondtam.
- Például, amikor találkoztok, puszit adtok egymásnak, így - mondta, előrehajolt, és adott egy puszit az arcomra.
- Bizony. - mondtam. - , így üdvözöljük egymást.

- Hát ilyet mi nem csinálunk a házasság előtt- mondta ő, és visszaült tisztes távolban. "

" A balinéz lányok nem kószálnak egyedül késő este."


" Elvileg egy fiúnak és egy lánynak nyílt szinen illik beszélgetniük......hát most beültünk a szobámba, de félig nyitva hagytam az ajtót, hogy mindenki lássa, hogy nem csinálunk semmi olyat: ez az elfogadott viselkedési kódex...."



(Magyarország):
Remélem ezt  nem kell boncolgatnom...
A lényeg : nálunk aztán minden van, mindenki-mindenkivel, mindenhogy.....a kapcsolatok nem lépcsőről - lépcsőre épülnek felfelé, hanem azonnal fentről, mélyzuhanásban lefelé.
A lányoknak már régen nincs tartása, nincs tisztelet, a szó, hogy erkölcs: kihalt.
Elhíresültünk a világ azon szegleteiben , ahol még fontosak ezek az értékek. 
Kapcsolatok, házasságok mennek tönkre. Semmi sem őszinte, semmi sem szent. 
(tisztelet a kivételnek, mert elvétve, de van )


Éppen ezért a fehér nő, szabad préda....és Balin is csak férfiból vannak a férfiak, így aztán:

(Bali):

" Sok nagyon kedves lány jön Balira érdeklődően, valamiféle megfoghatatlan, talán misztikus élményvággyal. Itt találkoznak egy gyönyörű, szépségteremtő kultúrával, egy olyan világgal, melyet átszőnek a szellemvilág megnyilvánulásai és egy olyan általános emberi kedvesség, ami a nyugati kultúránkból erősen kiveszőben van. Bali varázslatos, és itt olyan könnyű szerelmesnek lenni egy gyönyörű, barna bőrű, mosolygós és kedves fiúba. Ilyenből elég sok terem ezen a tájon.
......Egy elbűvölő kultúrába vezetik be az erre tévedő fehér lányt. A lány talán ebbe a világba szeret bele, a szentélyek szépségébe, a derűs békébe, ami itt honol, és ez valahogy fizikaivá válik egy fizikai szerelmen keresztül.
Ide szeretne tartozni, és beleszeret egy fiúba, akin keresztül még közelebb kerül Balihoz. 

A fiú részéről a fehér lány elbűvölő szépség, általában még akkor is, hogyha Európában nem tartozik a legszebbek közé.
A lány fehér. Ez itt a szépség szinonimája.
............messziről jött, érdeklődő, és sok dologról van személyes véleménye. Vagány.
....szerelmek szövődnek. Létrejönnek nagyon mély, komoly szerelmek.
...A balinéz fiú általában kultúrájánál fogva kedves és figyelmes, ezt nem kell se megjátszani, se erőltetnie, ez belülről jön.
Amije nincs: pénze. Az viszont a fehér lánynak van. Vonzalom és anyagi érdek a legkülönbözőbb módon keveredik, és itt nem csak testi vonzalomról, hanem mély, testi-lelki kötődésekről is van szó, anyagi érdekkel fűszerezve.
....Az ilyen elegyből sok a bonyodalom. ....."


"......én vagyok körülbelül a szépségideál, és ez azért nem rossz. Mindenki ámuldozik, hogy milyen gyönyörű szép fehér vagyok. Nagyon élvezem. Ha bárki otthon önértékelési problémákkal küzd, jöjjön csak ki Balira."



Vallás:


(Bali):
" Bali lakói rengeteg áldozatot mutatnak be a különböző isteneknek, hogy megmaradjon a harmónia, ami a béke és a bőség feltétele."

" Balin az emberek kisgyermekkoruk óta rendszeresen virágokat és illatos tömjént visznek az őseiknek, az isteneiknek, és sosem alszanak úgy, hogy feneküket a hegy felé fordítanák.
A kislányok táncokat tanulnak, melyeket a főbb szertartásokkor ellejtenek az istenek tiszteletére, virágot hintve a szent kapu felé. Napokat töltenek gyönyörű pálmalevél-díszek elkészítésével.
A kisfiúk gamelán-zenekarban játszanak.
Imádkozás után az emberek fehér rizsszemeket helyeznek a homlokukra, és virágot tűznek a fülük mögé.
Ezeknek a mozdulatoknak a jelentését nem lehet egyetlen magyarázatba sűríteni, viszont annál inkább meghatározóak, hiszen érzés, hangulat, ilatt társul hozzájuk, és mélyen, zsigeri szinten szövődnek bele a balinéz ember életébe, lényébe, a balinéz kultúra sűrű szövedékébe.
Balin nagyon mélyen egybekapcsolódik a vallás és a mindennapi élet. "


" A balinéz kultúrát áthatja a vallás, a balinéz vallást viszont áthatja az esztétikum, a szépségre való tökrekvés."

" Az áldozati tálkából Wayan egy kis színes virágszirmot emelt ki, a finoman gomolygó tömjénfüstbe mártotta, majd ujjhegyei közé csippentette és így emelte imádságra összetett tenyerét. Olyan volt, mintha kis lángocska lobbanna fel az ujja végéből, virágsziromból imádságláng."


" A balinézek sosem feledkeznek meg a gonosz erők létezéséről.
Mi Európában a keresztény vallási hagyományban arra törekszünk, hogy a gonoszt legyőzzük, megsemmisítsük, letiporjuk, eltüntessük, és lehetőleg elfelejtsük. Némi egyszerűsítéssel elmondható, hogy ideálunk a bűntelenség, a teljes lelki tisztaság elérése. Csak a jó oldalt tiszteljük, Istenünk egy, hatalmas, jóságos, igazságos, tökéletes, és az a vallásos lény, aki minden gonoszért felelős, a Sátán valahogy kívül esik a realitás mezején. A Gonosz olykor persze jelzi, hogy ő is jelen van, akár meglehetősen durván is. De ha éppen nem látható, akkor inkább szeretjük hinni, hogy nincs is, hogy ki lehet kerülni. Igyekszünk is kikerülni, nem kapcsolatba kerülni vele, hiszen ha találkozunk vele, akkor kísértetéssel fenyeget, ha tiszteljük, akkor a hatalmába kerít.."

"Továbblépve kialakulhat egy olyan világfelfogás, miszerint mivel az Isten egy és jóságos, a Sátánnak nincsen létjogosultsága, létezése törvényellenes, ütközik az isteni jóság törvényével. Igyekszünk letagadni a gonosz létezését.....és ettől csak még hatalmasabb és félelmetesebb lesz, amikor előbukkan. Nem tudunk vele szembenézni."

" A balinézek úgy gondolják, hogy a gonosz erők és lények részei a világnak, nem lehet se megsemmísíteni őket, se kikerülni, se megfeledkezni róluk."

" A balinéz vallási szertartások célja nem a gonosz elűzése, hanem a helyretétele, a jó és a rossz közötti egyensúly megteremtése és fenntartása. Ez kulcsfogalom. "

" Fent a jó, lent a rossz, és közötte az ember."

" .....mindent, ami csak körülveszi őket, újra és újra megszentelnek.
A lakhelyüket, az őseiket, vagyis a velük való kapcsolatot, a környező fákat, a szerszámaikat, az utat, amin járnak, a család összes tagját, és a saját bensőjükben lakozó szellemet.
..... A világot folyamatosan újra és újra szelidítik, újra és újra szentelik, újra és újra bevonják az esztétikai rendbe."

" Bali tényleg az Istenek szigete. Léteznek hasonló kultúrák, amelyek ennyire ügyelnek a környezettel fenntartott kapcsolatra és harmóniára, de ilyenre általában már csak a dzsungel mélyén bukkanhatunk. "

" Az ősi vallások sok helyen már csak mondvacsinált látványosság, ahol a turista-előadásra feltámasztott szokásokat pénzért mutogatják.
Gondoljunk a mi kis hazánkra, ahol tetemes összegekért kiviszik a külföldi turistát a Pusztára, hogy gatyás pásztort lásson és népi viseletes falusi lagzit, jó sok pörköltet egyen, és így meggyőződjön arról, hogy milyen sok az ősi tradicionális érték Magyarországon. "

" ....bejön a technológia, bejön a TV, az autó, a motor és a keverőgép....belép talán a materializmus, a lelkefosztott tárgyak uralma? Hát nem. A hajlékony balinéz kultúra nyújtózik egyet, tágít a fogalmi kategóriáin, és teljes könnyedséggel befogadja a Tv-t, a számítógépet, a motorkerékpárt: azokban is bizonyára lélek-szikra lakozik.
Már csak azt kell eldönteni, hogy melyik napon tiszteljék őket.
A fémszerszámok napján mutatják be az áldozatot az autóknak, a kamionoknak és a motorkerékpároknak......
.... a tárgyakkal való kommunikálás a mi magyar kultúránkban is megvan, noha nincsen szervesen beépítve a világképünkbe. Mi is szoktunk a számítógéppel és kocsival beszélgetni.
....Ez elvileg ugyanolyan furcsa, mint az, ha valaki kis virágot rak a motorjára: mindkettő a kommunikáció egy formája.
...A magyarok azt hiszem szidni szokták a közeli gépeiket, illetve ütögetni.
.... a számítógéphasználók jelentős százaléka fizikailag bántalmazza a gépét....:) Ilyet feltehetően Balin nem tesznek. Talán nálunk is lehetne próbálkozni kis virággal, hátha jobban működik."

" A balinézek nem csak tolerálják a többi vallást, hanem természetesnek tartják, hogy a messziről jött emberek más vallásúak. Eszükbe sem jutna megpróbálni meggyőzni bárkit is, hogy térjen át az ő vallásukra. "


" Általában megfigyelhető, hogy az intoleranciaszint a kételyszinttel egyenes arányban nő.
Az lesz leginkább intoleráns, aki leginkább fél a más-hittől, akinek belső hite ingatag.
....az efféle intolerancia - problémák rögtön megszűnnek, ha egy vallás nem akarja az egész világot megmagyarázni.
Ha nem egy absztrakt, megfoghatatlan Istent kell elfogadni, hanem azt a szellemet kell tisztelni, amelyik ott lakik a kert végében. "


(Magyarország):
Mennyivel tisztább, őszintébb, belülről fakadóbb az a fajta vallás gyakorlás, megélés, ami átitatja a balinézek mindennapjait.  Nem mondvacsinált, nem csak vasárnapi, nem arról szól, hogy ott ülök a templomban.... az első sorban, ahol mindenki látja, hogy én micsoda buzgó, keresztény hívő vagyok.
.....de ahogy kilépek a templom kapuján, visszaráncigál saját magam a régi énembe, és porbavész minden, pár perce még áhítattal az arcomon  hallgatott ige üzenete, amire  imára kulcsoltam a kezem.
Itt fontos, hogy meg legyünk keresztelve, hogy templomban esküdjünk, hogy a temetésünk egyházi szertartás szerint bonyolódjon, de nem értjük, fel sem fogjuk az egésznek az üzenetét, nem tudjuk miről szól, csak tesszük , mert ez a szokás. 
Olvassuk a Bibliát, hallgatjuk az egyházi énekeket, de nem látunk, nem hallunk, nem ragad meg belőle semmi sem igazán a szívünkben. Nincs az az érzés, hogy kaptunk valamit, amit továbbviszünk és megannyi jóságot és szépséget széthintve üdvözöljük ezt a világot.
Balin belülről jön az igény a hitre, a hitük tiszta, sallangoktól, leírt szabályoktól mentes, őszinte, szeretetteljes és hálával teli. 
Mindenhez a hittel átitatva közelítenek.
Ugyakkor figyelemre méltó, hogy senkit, a messziről jött idegent sem kényszerítik bele saját vallásukba, tiszteletben tartják mások hitét. Pontosan azért, mert olyan mélyen hisznek, hogy biztosak abban, semmilyen más hitrendszer nem lenne képes eltántorítani őket a sajátjuktól.
A balinézek a hit által, ahogy Anikó is írta: napról-napra szelidítik a világot!
Létezik ennél magasztosabb tett?
Ennél felsőbb rendű gondolkodásmód? Létezhet az, hogy emberek nem csak az orrukig látnak, és nem csak addig akarnak látni, hanem ők egy egész világot akarnak szelidíteni? 
( Elnézést kérek itt azoktól, akik Magyarországon is őszintén hisznek és tiszta lélekkel gyakorolják a vallásukat, a valódi jót hintve. Minden tiszteletem nekik. Mert ők is világot szelidítők. És ez jó. )



Összefogás:


(Bali):

" ..... a balinézek igyekeznek jó kapcsolatot kiépíteni az őket körülvevő emberekkel. De nem csak az emberekkel, hanem a növényekkel, a patakokkal, a természetben lévő szellemekkel is. Valószínűleg a balinéz vallásban is ez a kommunikációs elv érvényesül abban, hogy minden nap többször áldoznak az ősöknek, a körülöttük lakó isteneknek és szellemeknek. Kis tál ételt, virágot ajánlanak fel nekik, a szertartások alkalmával pedig gazdagon megvendégelik őket, kifejezik tiszteletüket, azt remélve, hogy jó és békés lesz a kapcsolat velük."


" Balin mindenki tudatában van annak, hogy egyedül nem megy."

" .... a falvakban nagyon erős az összetartás, az emberek komolyan segítik egymást.
...sok munkát közösen, társadalmi munkaként végeznek el. Ha valakinek összedől a háza, a közösség felépíti. Ha valaki házassági szertartást rendez, a közösség segíti....."



(Magyarország):

Kevés őszinte, igaz barátság, ritkaságszámba menő jó emberi kapcsolatok, megszűnőben lévő "örülök a másik örömének és boldogságának", ha baj ér valakit: "jaj, de jó, csámcsogjunk rajta és kit érdekel ", 
összefogás? egyszer már hallottam róla, de nem tudom mit jelent, segíteni másokon? "ugyan már, enélkül is van éppen elég problémám", közösség? régen nincs, odafigyelni másokra?, fogjunk össze és csináljuk? mind-mind csak üres szavak..... sosem voltak talán.....
Ha  valahol mégis van egy apró lángocska ezekből, akkor azt nagyon őrizzük és vigyázzuk, ne fújja el a szél!




Viselkedés:


(Bali):

Legudvariasabb köszönési forma: Om Suastiastu. Összetett tenyérrel. Meghajolva.
A lányomat meglepte és csodálattal töltötte el, hogy még a korabeli emberek is így közelítettek felé.
Egy más kultúrából érkezett ember kicsit talán zavarba is jön, ha ilyen mély tisztelettel köszönnek neki.


" Feltehetően a szoros egymásrautaltság következménye, hogy ebben a kultúrában a kiabáló, őrjöngő embert idiótának , éretlennek tartják. Az ilyen viselkedés nem tartozik a konfliktusmegoldás normálisnak tartott módozatai közé. "

" Balin a nyugodt, mosolygó ember az ideál, aki uralkodik az érzelmein. "

" Az érzelmek nyugalma, a harmonikus külső és belső élet az, amit kérnek az Istenektől."

" Az emberek rengeteget mosolyognak, szeretnek viccelődni, nevetni és általában sokat kommunikálnak, udvariaskodnak. "

" .....állandóan dudálnak, integetnek egymásnak, de ez nem az agresszió kifejezése, hanem azért van, hogy jelezzék a többi járművezetőnek, mire készülnek, merre fognak kanyarodni: kommunikálnak."

" Egy idegenre rámosolyogni Magyarországon talán bizalmatlankodásnak vagy tolakodásnak számít, Balin viszont nem. Balin a mosoly része a hétköznapi életnek, és bizony megkönnyíti azt."

" ....Karácsony a szeretet ünnepe Budapesten......az azt megelőző napokon az emberek tömött buszokon anyáznak. ....Balin az emberek közötti szeretet nem jelenik meg a szertartásokban,nincsen szeretet ünnepe, vagyis: nem beszélnek róla. Talán éppen azért, mert természetes."


(Magyarország):

Nagyon sok okosat tudunk mondani a szeretetről, és úton-útfélen előszeretettel, műmosollyal like-oljuk egymást.
Kérdés, hogy ezt belülről is érezzük, vagy ez is csak mondva csinált?
Úgy érzem, sok esetben az utóbbiról van szó.
De éljen minden, ami még igazi!





Halál:


(Bali): 
" A reinkarnáció tudata és az ősök tisztelete alapvetően meghatározza a balinéz gondolkodást. A halálhoz való viszonyuk is más, mint a miénk. Ők is éreznek szomorúságot, amikor valaki meghal, viszont ez az esemény nem sújtja őket a végtelen értetlenség és tehetetlenség iszonyú súlyával. "

Van mindez azért, mert szerintük aki meghal, annak csak a teste halt meg és a lelke nem.
A lelke ott vigyáz a családra, őrködik felette. Ezért is tisztelik olyan végtelenül az elhunytakat , szinte a szellemükkel élnek. Naponta mutatnak be részükre áldozatokat. Ezzel fejezik ki végtelen szeretetüket és azt, hogy aki elment nem halt meg.. Velük van. 

Ez szép.




Szülők tisztelete:


(Bali):

" A szülők iránti tisztelet és szeretet áthatja a balinéz kultúrát. Az idős embereket mélységesen tisztelik. Otthon őrzik, ápolják őket életük végéig. Az öregek itt Balin, nem fölösleges koloncok. Tisztelik őket koruk, bölcsességük, tudásuk miatt, és tudják, hogy ők majd haláluk után is segítik a családot.
..... a gyermekek szeretete is átitatja ezt a kultúrát."

Balin nem létezik olyan, hogy öregek otthona, itt senki nem hagyja magára a felmenőit.

" A balinéz ember számára az egyik legfelhergelőbb szitok viszont: az őseid kutyák!" 

Míg mi itt elküldjük egymást a ............., meg az anyukáját is. 


(Magyarország):

Nálunk létezik öregek otthona, élnek magukra hagyott idős emberek, és nálunk nem is igazán az a jellemző, hogy a családok gondoskodnak az idősekről. Hanem az idősek gondoskodnak saját magukról. Nyilván ezt sem lehet kijelenteni tényként, de általánosságban elmondható.



Művészet:


(Bali):
" A művészet is áthat mindent.
.........amit mi művészetnek nevezünk, Balin természetes része az életnek. "


Ehhez a mondathoz nem kell semmit hozzátenni és semmit elvenni. Minden benne van.
Balin a gyerekek már szinte az anyatejjel szívják magukba a művészeteket.
Táncolnak, énekelnek, hangszereken játszanak, festenek, rajzolnak, szobrászkodnak és naponta többször csodálatos virágkompozíciókat készítenek..........Ez náluk olyan, mint az étel vagy az ital.
Természetes.

(Magyarország):

Nálunk nem művészkedik mindenki és nem mindenkit érdekel a művészet.



Nő-férfi-gyerek:

(Bali):

" Balin a férfit és a nőt egymást kiegészítőnek, és meglehetősen egyenrangúnak tekintik. "

" ....meglepett, hogy mennyi férfit látok gyerekkel járkálni úton-útfélen....gyerekekkel közlekednek, és olyan természetes mozdulatokkal bánnak velük, emelik, pakolják, viszik őket, ahogy nálunk, Magyarországon, leginkább csak az anyukákat látni....az, hogy egy férfi gyereket visz, teljességgel természetes, és az is, hogy bevásárol, söpröget, teregeti a pelenkákat: az ittenieknek természetes tartozékuk a gyerekük."

" Nagy munkára és tiszteletre nevelés ....és szépségre nevelés.
...úgyhogy akár mi is elkezdhetnénk."


(Magyarország):
Kevés ilyen helye van a világnak. Az ilyen apukák pedig még nálunk is csodaszámba mennek.
Az pedig, hogy ki milyen lelkiismerettel és mire neveli a gyerekét teljesen változó.
Még az is változó, hogy egyáltalán neveli-e, foglalkozik-e vele, érdekli-e.....
A nagy munkára, tiszteletre, szépségre való nevelés terén pedig úgy gondolom, óriási hiányosságok vannak.
( De azért szerencsére itt is élnek nagyon jó apukák és anyukák, akiknek minden vágya, hogy teljes, boldog embert neveljenek a csemetéikből és ezért bármit megtesznek. )


Egy mondat, amin bárhol éljünk is a földön, soha nem tudunk változtatni:

(Bali):
" Meztelenül születünk és meztelenül halunk meg."





Önvizsgálat az egymásra mutogatás helyett:


(Bali):
és amikor valami történt: 2002. október 12.-én: 
" Hallottad, hogy bomba robbant Balin? 202 halott a 3-4 milliós szigeten....., a turisták majdnem mind hazautaztak, lemondták az útjukat, így hirtelen megállt az élet."


" A robbanás helyén tisztító szertartásokat tartottak, hogy az arra kószáló, két világ között rekedt szellemeket eligazítsák. .... A helyi szemtanúk, sérültek visszamentek a helyszínre a gyógyulásuk után. Ez fontos, mert ha valakit valami nagyon rendkívüli ér, nagyon megijed, akkor a lelkének egy kis darabja ottrekedhet egy helyszínen: feltétlenül vissza kell menni, áldozatot vinni, imádkozni, hogy az illető ember újra teljes legyen.....AMI TALÁN A LEG.....NEM MEGDÖBBENTŐBB, MERT NEM LEPETT MEG. LEG....SZEBB!!!!! BÁR EZ FURCSA SZÓ IDE: AZ, HOGY A BALINÉZEK NEM KEZDTEK EL BŰNBAKOT KERESNI.
.....AMI ELKEZDŐDÖTT, AZ EGY SZÉLES ELMÉLKEDÉS ARRÓL, HOGY MIÉRT ENGEDTÉK AZ ISTENEK, HOGY EZ MEGTÖRTÉNJEN, MIVEL SZOLGÁLT RÁ ERRE BALI.
....NEM KEZDTEK EL VALAKI MÁSRA MUTOGATNI.
...ELKEZDTEK A SAJÁT ÉLETVITELÜKÖN GONDOLKODNI, HOGY TALÁN TÚLZOTTAN ELHARAPÓZOTT A TURIZMUS, NEM JÓ IRÁNYBA FEJLŐDÖTT AZ ERKÖLCS, ÉS EZ NEM TETSZETT AZ ISTENEKNEK. ÖNVIZSGÁLATOT TARTOTTAK!!!!!!NEM GONDOLTAM, HOGY LÉTEZHET A SZELLEMI FEJLETTSÉG ILYEN FOKA, AHOL EGY ILYEN GONDOLAT KOLLEKTÍV SZINTEN IS MEGNYILVÁNULHAT!!!! BALI VISELKEDÉSE LENYŰGÖZÖTT. .... Létezik hát olyan, hogy az ember nem rögtön a másikra mutogat....."

...és akkor idézet  C.G. Jung: Gondolatok a látszatról és a létezéről c. írásából:

" Szilárd meggyőződésem, hogy mostantól kezdve a bizonytalan jövőig az igazi probléma pszichológiai természetű lesz. A lélek a szülőapja és szülőanyja mindannak a látszólag megoldhatatlan nehézségnek, amely szemünk láttán tornyosul az égig. A milliók életét fenyegető nagy veszélyek nem fizikai természetűek. Ezeket a veszélyeket az őrület és azok az ördögi módszerek jelentik, amelyek a pszichikailag védtelen tömegeknél szellemi ragálykórhoz vezetnek. A legszörnyűbb betegség vagy a legnagyobb természeti katasztrófa (földrengés, özönvíz, járvány) sem áll arányban azzal, amit MA EMBER EMBERREL MEGTEHET:"

Ez a két bejegyzés olyan tisztán leírja azt amit gondolok, hogy nincs mit hozzátennem. 
Most gondolatban csak összeteszem a két kezem és meghajolok a balinézek előtt.
Így lehet jól és jót tenni, nevelni, élni, gondolkodni!




Apró, de fontos gondolatok:


(Bali):

".... csodálattal tölt el ennek a kultúrának, vallásnak a természetes alkalmazkodóképessége.
Nem csorbul, és mindent átitat.
- Valószínűleg ezért ennyire erős, mert valahogy nem tudatos, nincsen pontokba szedve, lefektetve. Az emberek egyszerűen csak csinálják. A meg nem fogalmazott szokások a legtermészetesebbek, és így a legtartósabbak, úgy tűnik.
.... nem tudatos-tudásnak lehetne hívni.
.... Mozdulataink, szokásaink meg nem fogalmazott tudást hordoznak és közvetítenek.
A balinézek szokásai elsőre távoliak és egzotikusak, de rámutatnak arra, hogy valószínűleg minket is rengeteg ilyen nem tudatos tudás irányít. 
Szabadságot ad, ha rájövünk, hogy néhány természetesnek vélt működési elvünk viszonylagos, hogy máshol másként csinálják: szabadságot ad a választáshoz, változáshoz."

" .... folyamatosan ápolni kell, locsolgatni a boldoság felé nyúló levelinket, csápjainkat.
Hogy ha ránk süt a nap, megérezzük. Ha nem vigyázunk rájuk, bizony elszikkadnak."


" Lélekkel bírni: az élet merészsége, mert a lélek életadó démon, amely tündéri játékát az emberi egzisztencia alatt és fölött űzi."

                 ( Jung: Gondolatok a jóról és rosszról )


Elolvastam Anikó könyvét, megértettem a balinéz kultúrát és elszomorodtam.

Mennyi minden hiányzik az én Magyarországomból, mekkor szakadék van a két világ között és mennyi minden változhatna, ha használnánk a szívünket és a fejünket.
Ha lekapcsolnánk ma egy villanykapcsolót és hagynánk egy éjszakányi csendet, elmélkedést és elég lenne ez az idő ahhoz, hogy amikor reggel újra villanyt gyújtunk magunkban, akkor már minden átfordul, helyére kerül, megtisztul és megcsillan a lelkünkön az a régi, megkopott fény amivel talán egyszer, nagyon régen erre a világra születtünk.
.......Bűnök, megkopott tiszta gondolatok, félelmek, belénk ivódott rossz, téves szokások, szabályok nélkül.

......Ha lassacskán végre a tudatunkra ébredeznénk és másképp élnénk ezen a világon.

Elképzeltem azt is, hogy egy balinéz ember, miképpen tudna élni a mi világunkban.
Sehogy. Azt hiszem: belehalna.
Túl szép a lelkük.
Sebestény Anikó blogjában a: Bali kontra Magyarországról:



A 42. FEJEZETHEZ KATTINTS ERRE A LINKRE:


http://angyaltollacskak.blogspot.hu/2013/04/hanna-ment-szingapur-tobbi-fejezetet.html




          A 40.-32. FEJEZETEKHEZ, KATTINTS ERRE A SZÖVEGRE!       
      



AZ 1.-31. FEJEZETEKHEZ, KATTINTS ERRE A LINKRE:

      http://angyaltollacskak.blogspot.hu/2012/09/hanna-ment-szingapur.html                                         
 






15 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon jó lett a társadalom kritikád, szerintem nem baj, ha kicsit fejtetőre koppintós!
Nagyon aktuális!
Köszi Ildikó!!!
További jó írást!

T. Kati

Névtelen írta...

Jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!

Névtelen írta...

Mennyire igaz, köszönöm az élményt!
Legszívesebben már most utaznék Balira!

Névtelen írta...

Ildiko
4 eve elek balin,itt is dolgozom es neha hazalatogatok Magyarorszagra.
Pontosan igy latom a helyzetet, korrekt kinyilatkoztatas.
Nagyon gratulalok neked es Anikonak is.
Szeretettel
Andi

Névtelen írta...

IGAZ!

Névtelen írta...

haho en is balin elek!!! 8eve!
es imadom! es nagyon jo tarsadalomkritika!
itt boldog vagyok!
soha nem mennek vissza magyarorszagra!

erzso es baratai balirol

Varga Hanna, Varga Dana és Dreska Ildikó alkotói oldala írta...

Elnézést,de valamiért késve kapom csak meg az értesítéseket a megjegyzésekről.
Köszönök szépen minden véleményt.
Szép napot!
Dreska Ildikó

Névtelen írta...

Szép, megható.
Péter.

Sebestény Anikó írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Sebestény Anikó írta...

Nagyon szépen köszönöm Ildikónak, hogy így bemutatta a könyvemet! És kiemelte azokat az üzeneteket, amelyek fontosak Magyarországnak, és hozzáadta saját gondolatait.

Tíz évet dolgoztam a Bali-könyvemen, hogy megírjam, megfotózzam, megszerkesszem, kiadót találjak, szponzort, és kamat nélküli kölcsönt. Elkészítettem, megsütöttem, mert meg akartam osztani ezt a szépséget és tudást azokkal is, akik nem tudnak kiutazni, vagy csak rövid időre.

Szívmelengető számomra, hogy Ildikó, ismeretlenül (közös ismerős van, de sosem találkoztunk) így megszerette a Bali-könyvemet, így felvállalja, és ilyen szép bejegyzést ír róla, és ennyire meglátja és megfogalmazza, ami fontos Magyarországnak belőle. – Azóta megismerkedtünk az interneten, és most már nem vagyunk ismeretlenek. :)

És annak is örülök, hogy akik Balin élnek, ők is egyet értenek! :)

Köszönet minden Olvasónak, és Ildikónak! Örülök, hogy a Bali-könyvem hű közvetítője tud lenni annak a sok szépnek és jónak, amivel Bali megajándékozott.

Lám, Ildikó hatására talán én is nekiállok blogolni... :)

Varga Hanna, Varga Dana és Dreska Ildikó alkotói oldala írta...

Köszönöm Anikó a véleményedet.:)
Köszönöm az Indonéz Nagykövetségnek, hogy két hónappal ezelőtt ajánlották a könyvedet, köszönöm az öcsémnek, hogy megvette a névnapomra és köszönöm Neked, hogy megírtad:)
Szeretettel ajánlom mindenkinek!!
Dreska Ildikó

Névtelen írta...

Szia!
Koszonet netked halas Ildiko es Aniko en Balirol.
Ez szep ir ti Balirol.
Olvas itt ember Balin sok orul es boldogsaga van irni ti jo Balirol.
Mikor jon Ildiko es Aniko Bali?
Var ti Bali emberek unnep.
En kicsi beszel magyarhul koszonom szepen.
Fordit le iras nyelv mienkre es olvas en fel sok itt lakiknak.
Szeretettol oleles Ildiko es Aniko.

Névtelen írta...

Fotos nagyon fotos es kihagyta en azt. Hana volt itt Bali es lakik volt ott Ubud?
Mert mondtak volt itt szep lany, najon szep lany volt magyar o es van lehetoseg neki ferjehez.
Ha gondol jon vissza Balira es jojjon férjehz itt fogja bodlogsag talal es o van muvesz hires muvesz. Lattuk kepit donyoruek.
Hana gyere el itt Balin.
Szia.

Varga Hanna, Varga Dana és Dreska Ildikó alkotói oldala írta...

:)))
Hát ez nagyon kedves:)))
Megfontoljuk az ajánlatot:)))
Minden szépet Balin:)))

Sebestény Anikó írta...

Örülök, hogy örülsz!
Hát, remélem, hamarosan megyek Balira... :)