Miről is szól ez a blog?

Egy kis "rólunk" egy kis irodalom, egy kis képzőművészet és 69 fejezetnyi történet "Hanna ment Szingapúr" címmel arról a két évről, amit a lányom az United World College ösztöndíjával Ázsiában töltött.

A JOBB OLDALI SÁVBAN:

" BEMUTATKOZÁS ÉS ALKOTÁSOK" címszó alatt kedvedre válogathatsz!

Biztonsági öveket bekapcsolni!

Jó olvasást!

-------------------------------------------------------------------------------


2013. május 28.

H A N N A   M E N T   S Z I N G A P Ú R

 


46. FEJEZET


(A többi fejezetet lefelé görgetve 
találod meg)

( Szerző: Dreska Ildikó )



A 163,63 méteres Bukit Timah lábánál, az első rézkarc, jövőre is service, Szingapúr története, ballagás, az utolsó közös móka, nyári tervek, 350 csomag, már a 2. óriási méretű "Hanna alkotás" az iskola falán, képtelen vagyok boncolni, utolsó séta a legjobb baráttal, jövőkép, múzeumozás, Greenpeace "napelemezés" Kínában, Az UWCSEA East Campusa BCA Universal Design Mark Platinum díjat kapott, UWC-k, bosszankodás, Django-Django, Konfíciusz

  „A látásod kitisztul, amint a szívedbe tekintesz. Aki kifelé tekint, álmodik, aki befelé néz, fölébred.” 
                                                                                                                                                                  (C. G. Jung)





A 163,63 méteres!!:) Bukit Timah lábánál:

Jött a hétvége és az egyik társával elhatározták, hogy kimozdulnak a szabadba.

Ellátogattak a Bukit Timah nemzeti parkba. A park 400 hektáros területen található és a Bukit Timah hegy körüli területet foglalja magába. A hegy 163,63 méter magas, ami egyben Szingapúr legmagasabb pontja.


Maláj nyelven a Bukit Timah szó szerint "ónhegy"-et jelent. A hegy először 1828-ban jelent meg egy térképen Bukit Timah néven, amikor két önálló hegyként ábrázolták a Kranji folyó keleti forrásánál.

Mivel a sziget belsejét akkor még nem térképezték fel, a hegy nevét és helyét feltehetően a szigeten lakó maláj közösségtől kapták meg a térkép készítői. Elképzehető azonban, hogy a névnek semmi köze nincs az ónhoz, mivel a malájban a hegy másik elnevezése Bukit Temak, vagyis a "temak fák hegye". A "pokok temak" fa a hegy lejtőin nőtt akkoriban és az európai felfedezők fülének a "temak" kiejtése elég közel lehetett a "timah" kiejtéséhez. Más elképzelés szerint a "Timah" a malájok körében népszerű "Fatimah" női név rövidített változata.

1843-ban épült meg az első út, amely felvezetett a hegyre. A látogatók számára épült egy kis kunyhó és székek. A hegyet, jó levegője miatt, különösen kedvelték a város fülledt levegője elől menekülő európaiak.

Az egyik park azok közül, amit még nem kebelezett be a felhőkarcolók csupa modern világa.

 
Vésünk, vésünk , vésegetünk.........kitartó munka.....csak hetek kérdése..............















Az első rézkarc:

elkészült.........ami rendkívül időigényes és csukló kikészítős munka....



és már alig várjuk, hogy jöjjön a nyár..............és újra élvezzünk és szeressünk rajzolni.........egy IGAZI rajztudós és mester mellett..........aki segít összeragasztani a letördelt szárnyakat............és akivel együtt lehet szárnyalni a szivárvány felett .............szabadon!


Varga Hanna
Vietnám Fansipan hegy és a csúcs
3D-s alkotás
                                                                                                                                   

Jövőre is Service:

A 12.-eseknek már nincs Service-e, ezért elvileg jövőre Hannának sem lenne ( ez az ő esetében a pacival való foglalkozás és a sérült gyerekek lovagoltatása )............azonban......kivételes esetekben engedélyezhetik, hogy egy 12.-es továbbra is önkéntes munkát vállaljon, bár eddig ezt még senki nem kérte.
Ő igen. ........és engedélyezték..........ez az itteni élete egyik fénypontja.





Szingapúr története:


http://www.youtube.com/watch?v=2O67SyJiyzY&feature=youtu.be
Ballagás:

A ballagást élőben lehetett nézni Szingapúrból közvetítve a neten. Én pont ezen a napon egy 48 fős csoportot kalauzoltam Székesfehérváron, így lemaradtam róla. Jövőre, amikor az én lányom is ballag, biztosan szétkönnyezem majd magam itthon...........mert egyenlőre úgy néz ki, hogy nem leszünk ott a ballagásán.

Egyébként az egész  pompázatos. Mindenki álomszép estélyiben, öltönyben vagy a saját nemzeti ruhájában ballag el. Ő már most megmondta, hogy nem vesz fel estélyit, hanem nemzeti kosztümben lesz, mert megköveteli a nemzeti öntudata. 
Nagyon elegáns, pontról pontra megszervezett, rendkívül igényes és magas színvonalú az egész ceremónia..........és egy életre emlékezetes.......


Egy rövid videó a ballagásról:
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=bKJhw2wcv2U
61 nemzet diákja ballag 2013.-ban.


A legjobb barátnő Indonéziából: Amirah.
Ő is elballagott.

Akik még maradnak.......a 11.-esek csoportja, középen Amirahval, aki elballagott.


Ilyen volt az ünnepi asztal
Hector P.M. fotója




A végzősök szépen, lassan ezen a héten már hazautaznak.........már a 11.-esek is mennének.......de még majdnem egy hónap hátra van................


Az utolsó közös móka:

másnap a 11.-eseket és 12.eseket elvitték az Universal Studios nevű vidámparkba, ahol már Hanna egyszer járt, de megunhatatlan, óriási élmény.
A 31. fejezetben olvashatsz róla:
http://angyaltollacskak.blogspot.hu/2012/09/hanna-ment-szingapur.html

Itt pedig a frissen készült fotók:





























































Nyári tervek:

A nyár már sokféle irányba lőtt ki gondolatszikrákat. Bármikor, bármi változhat.....

Ha egy jó időre más tájra költözöl, akkor az első három - négy hónapban úgy gondolod, hogy tiéd a világ és micsoda érzés multikulturálisnak lenni, multikulturálisan élni az életed. Már akkor szövögeted a társakkal a terveket, hogy majd nyáron ez és ez lesz........aztán eljön a negyedik hónap vége, ötödik hónap eleje és nagyon, de nagyon hazakívánkozol. Vágyod a csendet, vágyod a régi otthonodat, vágyod a családodat. Bevallom őszintén, Hannának főleg egy nyomós ok kapcsán (amit mint észrevettétek, nem igazán fejtettem ki, de egyszer majd bepótolom ) ez az időszak volt a legrosszabb, legnehezebb, legkibírhatatlanabb.
Alig várta, hogy elérkezzen a Karácsony és itthon legyen. Az a két hét itthonlét nagyon kevés, de mégis valamennyire elég a feltöltődésre, kikapcsolásra és arra, hogy januárban megint újult erővel vághasson neki az ember gyereke az útnak. 
Aztán egy darabig megint egész jó minden, és április- május körül ismét becsenget a honvágy, de már olyan erővel, hogy naponta kell egyeztetnünk, hogy még mennyi van vissza.........és szövögetni a már egészen más terveket, mint az elején. .............
A legutolsó hónap a leglomhább, főleg ha szembesülsz vele, hogy az összes többi UWC suliból már mindenki a szünidejét tölti, te meg még mindig tanulsz, szakvizsgát írsz.... és még a tervet is túlteljesíted azért, hogy az itthoni nem teljesen két hónapod háromnegyed részét ne kelljen végigtanulni..........készülni a jövő évben rád várod, jó néhány féle-fajta vizsgádra. 

Nem vágyik sehova, nem akar utazni.........pedig megtehetné.......a világ számos helyére hívták vagy családhoz, vagy táborokba.........de most mégis egyet akar. Hazajönni. 

Az emberek nem egyformák, nem egyformák a kötődéseik, nem egyformák az igényeik és vágyaik, és nyilván vannak szerencsésebbek is akik az év során többször találkoztak a családjukkal, nem annyira fájdalmas és nehéz az otthon utáni vágy, mint azok esetében, akik a világ végére utaztak.... De természetesen nem csak ez számít, hanem valóban "alkati" is a dolog.

Az egyértelműen látható, hogy hegyeket épített Hannában a saját anyaföld, a család, az otthon iránti tisztelet és szeretet. Egy parányi csírából kivirágzott benne valami megfoghatatlan, elmagyarázhatatlan, amit csak azok éreznek és tudnak igazán, akik jó darabig távol éltek az otthonuktól.
Ezt még én sem érthetem teljesen, akinek már kétlaki a lelke, mert képes vagyok akár egyetlen percemen is osztozni Magyarország és Szingapúr között. Itt vagyok és az ott-ban gondolkodom.

A lányommal együtt éltem meg az örömöket és nehézségeket és csak akkor tudott az én lelkem is igazán örülni, ha boldognak láttam, és pontosan akkor hiányzott nagyon-nagyon amikor mi is neki, és pontosan akkor akarom, hogy hazajöjjön, amikor ő is akarja. Most!
Mert kell ez az alig két hónap a nyárból. 
Kijár nekünk, megérdemeljük! 
Rövid lesz, de mégis elég.
Mindenképpen több a semminél.
Együtt! Újra együtt! 



350 csomag:

Azt már írtam, hogy az Alumni bizottság tagjaként is tevékenykedik Hanna és itt sokféle munka folyik, pld. most több mint 350 egységcsomagot állítottak össze a végzősök ajándékaként. Mivel elég sziszi-fuszi munka, ezért senki nem akarta vállalni. Egy holland lány és ő csinálták így az egészet.
Éjjel már álmában is csomagolt.......:)





Már a második óriási méretű "Hanna alkotás" az iskola falán:

( hálás köszönet az egy emberen kívül az összes többinek, aki támogatja és hisz benne..........)

A második nagy méretű munkáját is elkészítette Hanna, ami elvileg és remélhetőleg időtlen időkig az UWCSEA falát fogja díszíteni.

( amint megkapom erről és az előző fejezetben írt másik munkáról a fotókat, máris felteszem ).
 Megkaptam, felteszem:








Képtelen vagyok boncolni:

"Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek.” 
                                                                                                                               (Márai Sándor)




Adott egy lány, aki mélyen tiszteli és szereti a természetet, akinek a legjobb barátai az állatok, aki vegetáriánus, aki még soha nem tépett le egyetlen növényt sem és soha nem csapott agyon még egyetlen bogarat. Aki megrögzötten küzd az állatok jogaiért, aki pillanatok alatt képes egy lelket ölteni és egy nyelven beszélni velük. Akikben a legjobban hisz, bízik és akikről azt tartja, hogy a legutolsó parányi élőlény is az ő édestestvére. És imádja a biológiát, a környezetet: a fákat, virágokat, vizeket, hegyeket és benne minden állatot. 
...........és elérkezett az első biológia óra amikor szívet kell boncolni, egy állat szívét.....és bénultság fut végig az ereiben és patakokban folyik végig az arcán a könny....... képtelen megtenni, képtelen végignézni és képtelen hallgatni ahogy a szike belevág egy szívbe.........feláll, kimegy..........még délután is sír.............csendesen nyeli a könnyeit, nem akarja, hogy a szobatársai észrevegyék, hogy valami bántja.....ülök a skype túloldalán a világ másik részén..........ismerem.........nála ez nem hiszti.......... soha senki nem tanította neki sem a vegetáriánus életmódot sem ezt a fajta ragaszkodást.....jött....beleszületett.....ösztönös......kisbabaként sem fogadta el a húst és már akkor is az átlagnál jobban ragaszkodott az állatokhoz.

Itt, most, tolerálták..............., délután meglátogatta tanár bácsi.....beszélgettek......azt hiszem ilyen egy igazi pedagógus........ délután elmegy a koliba és meglátogatja egy tanítványát, hogy jobban belelásson.......gondolatban küldtem neki egy ölelést..........sajnálom, hogy nem ismerem.....

Van aki képes lenne az életét szentelni az állatvilágért, kiváló etológus, zoológus, génkutató vagy biológus lenne.........általában olyan emberek kanyarodnak erre az útra, akik Hannához hasonlóan gondolkodnak.
De az anatómiát nem elég könyvekből tanulni............de mi van azokkal akik nem szeretnek édestestvéren kísérletezni és édestestvért darabokra szedni? Velük mi lesz? 


Varga Hanna munkája
Sweet I.
2010.

Varga Hanna munkája
Sweet II.
2010.





és pont másnap jött velem szembe egy cikk, ami akár ide is tartozhat és őszintén szólva kiverte nálam a biztosítékot. De az talán még jobban, hogy a cikk alatt kommentelt egy fiatal nő.
Név nélkül idézem: 

  •  "Éjszaka zajlik majd a vadak ritkítása."

    és egy reakciója egy hozzászólásra, ami azt kérdezi, hogy mi lesz, ha ráesik a vad a sírkőre és összetöri azt.

    "Inkább, minthogy rongálják a drága síremlékeket. Ügyesen lövik meg őket, és nem lesz gond."
  • ....és a cikk:
http://index.hu/belfold/2013/05/14/vadaszat_indul_a_szombathelyi_temetoben/

Őszintén: az ember elveszti a szívét és az eszét és természetesen mindenek fölöttinek érzi magát!!!!
Egy olvasó reakciója pedig ez: "éjszaka ritkítják majd őket és ügyesen lövik ki" . 
Rendben. Itt most egy oldalnyi üvöltés kezdődik részemről, csak nem látszik. De tessék ide gondolni.
És remélem elhallatszik a kommentelőhöz is. 
Mert ugye rohadt nehéz kerítést építeni.......................
Egy állatnak ugyan annyi joga van az élethez, mint az embernek. De az is lehet, hogy eljön az idő, amikor több: mert kevesebb a bűne. 

Utószó: “Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.”                         (Mahatma Gandhi) 

De egy vigasz, amire rátaláltam............hosszú téli estéken ilyet és hasonlókat fogok kötögetni:


Felboncolt béka


Utolsó séta a legjobb baráttal:

Egy mozi utáni utolsó vacsora és séta Szingapúrban a legjobb baráttal, Jordyval.






















Jövőkép:

„Sokkolt az előadás. Vagy inkább szíven ütött. Megrázott, hogy azok a diákok, akiket egyébként jól ismerek, akiket éveken át tanítottam, milyen végtelenül kilátástalannak látják a sorsukat ebben az országban. Szinte fájt az őszinteségük.”

http://kortarsfesztival.hu/inside/2013/ai1ec_event/transzparens-csoport-jovokeptelen/?instance_id=491

Lenne egy mobil kert egy mobil házzal.........és egy szép napot felkerekednénk..........és kedvünk szerint élnénk és töltenénk el időt azon a helyen, ahol éppen akarunk. Magammal vinnék néhány embert és még több állatot, és magammal vinném a megszokott kis dolgaimat, a könyveket a polcon, a kedvenc poharam, a kispárnám........... ugyan abban az ágyban ébrednék, és ugyan abban a székben ülnék le a konyhában, és a kertemben is ugyan az a virág nyílna.........Néha visszajönnék. Beköszönnék, hogy aztán újra továbbálljak.




Múzeumozás:

Mert, hogy arról még nem írtam, hogy nagyon szeret múzeumokba járni, és ki is használja a lehetőséget, mert Szingapúrban számos remek múzeum található. Azonban főleg egyedül megy ezekre a helyekre, mert egyenlőre még nem talált társat akit hasonló dolgok érdekelnének. De nem keseredik el. Elmegy egyedül.
Lehet, hogy jobb is így, mert az ember ilyen esetben a saját tempójában halad és nézelődik.

Mi ha elutazunk valahova biztosan rácuppanunk a múzeumokra és nyárra is van már egy csomó "múzeumlátogatós" tervünk. Úgy látszik itt a világ másik végén is... kevés fiatalnak van  erre igénye.

Pedig egy társadalom életét, kultúráját, múltját, jelenét valójában csak így lehet igazán és mélységeiben megismerni.





Greenpeace "napelemezés" Kínában:

A Greenpeace április közepén történelmet írt Pekingben: egy tetőre szerelhető (hálózatra csatlakozó) napelemes-rendszer első egységeit helyezték üzembe egy projektsorozat részeként. Nagy meglepetéssel vették tudomásul, hogy szerény 5 kilowattos napelem-rendszerünk jelenleg az ilyen jellegű legnagyobb projekt Kínában.

http://greenpeace.blog.hu/2013/05/13/a_greenpeace_kina_no_es_a_napenergia




Az UWCSEA East Campusa BCA Universal Design Mark Platinum díjat kapott:
http://www.channelnewsasia.com/news/singapore/26-winners-for-first-bca-universal-desig/667644.html



UWC-k:

Összegyűjtöttem néhány UWC iskola fotóját, ahol már biztosan tanultak magyar diákok.
Fantasztikus! Nehezen lehetne rábökni csak egyetlen egyre...
Ideális lenne mindenhol mondjuk, két hónapot tölteni :) ....és az UWC-s anyuk lelkivilágát is lehetne bársonyosítani, gondozni, kapálgatni  legalább egy kis anyus-faházzal az iskola épületet mellett. :)
A programokat illetően feltalálnánk magunkat :)





Hong-Kong

India

Costa Rica


Mostar

Norvégia

Olaszország

Szingapúr

USA

Wales

Kanada


Bosszankodás:

A Lufthansa rugalmatlan és nem hajlandók írásban válaszolni, csak telefonon........én pedig híve vagyok annak a ténynek, hogy a : "szó elszáll, az írás marad". 
Rugalmatlanok, mert egy gördeszkát szeretne Hanna hazahozni, ami 25 cm-rel hosszabb a kézipoggyász megengedett hosszánál, és ezért 100 eurót kellene plusszban fizetni, ami alapból nevetséges, de akkor még nevetségesebb, ha ezért az árért akár több gördeszkát is lehetne venni......igaz ilyet nem, mert ennek csak eszmei értéke van........... Telefonon felvilágosítottak, hogy az sport eszköz ami kilóg a kézipoggyászból, vagyis jelen esetben ez a gördeszka. De ugyan ez a gördeszka nem sport eszköz, ha belefér a kézipoggyászba......Igazán mindent elkövetnek azért, hogy legközelebb is velük utazzunk.....



UWCSEA videó:

http://www.youtube.com/watch?v=o_GW24zmCEY


Django-Django:
http://www.youtube.com/watch?v=ojVsXB12zC8&feature=share



Konfíciusz :

http://9gag.com/gag/aYN8gm0


A 32.- 42. FEJEZETEKHEZ KATTINTS ERRE A LINKRE:

http://angyaltollacskak.blogspot.hu/2013/04/hanna-ment-szingapur-tobbi-fejezetet.html


AZ 1.-31. FEJEZETEKHEZ KATTINTS ERRE A LINKRE:

http://angyaltollacskak.blogspot.hu/2012/09/hanna-ment-szingapur.html



A 45.- 43. FEJEZETET ITT TEKINTHETED MEG:


  http://angyaltollacskak.blogspot.hu/2013/05/h-n-n-e-n-t-z-i-n-g-p-u-r-t-i-o-m-n-45.html





5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ildikó!
Zseniális amit te itt alkotsz!
Valamint zseniális amit a lányod kint alkot!
Zseniális család vagytok!
Sok sikert nektek!

Hálával P. akit két hete: három órás beszélgetés után rengeteg dologra tanítottál meg és ezt nagyon köszönöm!

Névtelen írta...

Őrülten jóóóóóóóóóóóóóóóóóó

Névtelen írta...

Nagyon tetszik, értékes munka.
Tisztelettel:
Dr. K. Ferenc

Névtelen írta...

Ildikó!
Gratulálok a kislányához, bár minden fiatal ilyen lenne.
Nagyon értékes emberek!

P.Z.Márton

Névtelen írta...

Legyen szíves olvassa el az emailjét, van egy ajánlatom Önök számára.

Tisztelettel:

Kőszegi Péter